Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vkit v. vkinek vmely testrészét> karjával átfog(ja), átölel(i). Átkarolja vkinek derekát, nyakát, térdét. □ Ő volt, aki engem A násznak és örömnek ünnepén Először átkarolt. (Vörösmarty Mihály) Disabulhoz futva, annak térdeit átkarolá. (Jókai Mór) Valaki átkarolta: egy rikító piros női kabát érdes érintését, olcsó szövetszagát érezte. (Babits Mihály) || a. Átölelve tart vkit. □ Gábor ott állott átkarolva szép fiatal feleségét. (Tolnai Lajos) Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba: Borúljon rám és óvjon átkarolva. (Ady Endre)
2. (átvitt értelemben, ritka, költői) Szeretetébe fogad vkit. □ Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. (Vörösmarty Mihály)
3. (katonaság) Az arcvonal két (előretolt) szárnyával bekerítő mozdulatot téve körülvesz, körülzár <vmely katonai egységet>. Átkarolja az ellenséget, az ellenséges csapatokat.