KOMMENTÁR [ë] főnév -t, -ok, -ja (tudományos, sajtónyelvi)
Vmihez szóban v. írásban fűzött magyarázó, közelebbről megvilágosító, kifejtő megjegyzés(ek), fejtegetés(ek); magyarázó jegyzet, magyarázat, értelmezés. Ehhez nem kell kommentár: anélkül is megérthető, ill. a legkifejezőbb állásfoglalás a hallgatás. Kommentárt fűz a szöveghez. Kommentárokkal kísérte az előadást. □ Nincs költő, ki annyira kommentárra szorulna, mint Dante. (Péterfy Jenő) Világosan látta, hogy komikus lenne bármilyen erkölcsi kommentárt fűzni az ügyhöz. (Hunyady Sándor) || a. (sajtónyelvi) <Újságban, rádióban> közéleti, politikai híreknek, eseményeknek magyarázata; hírmagyarázat. A lapok bő kommentárokkal kísérték a tárgyalások híreit.