Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Nagy mennyiségben felhalmozott pénz, ékszerek v. más nagy értékű ingó vagyontárgyak összessége. Lopott, orzott kincs; Dárius kincse: <Dáriusnak, az ókori Perzsia uralkodójának világhírű gazdagsága után:> nagyon nagy vagyon; a világ minden kincséért sem: semmiképpen sem, semmi áron sem; semmiért sem; csak ül a sok kincsén; kincset gyűjt. Nem tud mit kezdeni a sok kincsével. □ Kincs, kevély márványpaloták homályba Dűlnek, elmúlnak. (Berzsenyi Dániel) Toldi György úr volt. Sok becses marhája, | Kincse volt temérdek. (Arany János) Tarcsák mög az urak a kincsüket, nekünk nem köll, csak a főd. (Móricz Zsigmond) || a. (ritka, népies) Vkinek bármilyen kevés pénze, vagyona. Tíz forint minden kincsem. □ Megvette inged, Náni, | Két fonton (ez volt kincse mind). (Arany JánosBurns-fordítás)
2. (közgazdaságtan, 1945 előtt) A gazdasági élet körforgásából kivont, felhalmozott vagyon, pénz.
3. (átvitt értelemben) Gazdasági szempontból értékes, nagy hasznot hajtó dolog. Ásványi kincsek; kiaknázatlan kincs; természeti kincsek. Az összegyűjtött fémhulladék hatalmas kincs. Micsoda kincs megy veszendőbe! □ [Magyarországnak] Van termése, kincse, vadja. (Ady Endre) Az állam és a közületek tulajdona: a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. (átvitt értelemben) Az a személy, aki vki számára mindennél fontosabb, aki vkinek az életében igen fontos tényező. Legdrágább kincs a jó barát. □ Lelkemnek egyedűli, De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem. (Petőfi Sándor) Most érzé Anikót, milyen elveszett kincs. (Arany János) || b. (bizalmas) Kincsem: <főként szeretett nő megszólításaként:> mindenem, örömem, drágaságom. □ Kincsem, violám, rubintom! (Csokonai Vitéz Mihály) Csendes a tó, habja nincsen, Bele ne halj, édes kincsem! (Tompa Mihály) || c. (átvitt értelemben, költői) A természet szépsége, örömet adó pompája. □ Hol van a patakzaj, hol van a madárdal, S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak? (Petőfi Sándor)
4. (átvitt értelemben) Nagy szellemi, kulturális érték. Szellemi kincsek; a népköltészet kincsei; a tudomány kincsei. □ Jobb kincset nem hagyhat a fiának, mint a sok szép tudást. (Gárdonyi Géza) Amennyit kincsekkel betellve | a szent országból szellemem megőrzött, | azt ma dalomnak előtárni terve. (Babits MihályDante-fordítás) || a. (átvitt értelemben) (Egyéni szempontból) nagyra becsült dolog. □ Nézz, Drágám, kincseimre, | Őszülő tincseimre. (Ady Endre) A szegénységem kincsét, árva kincsem Ne bántsa senki, ezt kérem szelíden. (Juhász Gyula)