Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIFEJLŐDÉS
KIFEJTŐDIK
KIFEST
KIHAL
KIHÍMEZ
KIHŰT
KIÍR
KIIZZAD
KIKELET
KI-KI
KIKÖLTÖZIK
KIKÖNYÖKÖL
KIKÖTŐ
KILINCS
KILOBBAN
KILŐ
KIMÉR
KIMERÜL
KINCS
KINCSTÁR

KIKELET [e-e] főnév -et, -e [ë, e] (régies, ma csak költői) Tavasz (1). □ Olyan ő, mint sík mező az jó kikeletnek | áldott idejében … (Balassi Bálint) Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet. (Petőfi Sándor) Április, oh Április! | … Hisz egy régi kikelet Furcsa reggelén Együtt érkeztem veled Földi útra én. (Tóth Árpád)
  • kikeleti.