Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIHŰT tárgyas ige
  • 1. Melegétől megfoszt vmit; előidézi, hogy vmi kihűljön. Csukd be az ablakot, mert kihűtöd a szobát. □ Szobámat Hosszú éj kihűté s nyúghelyemen fázom. (Arany János) || a. (régies, irodalmi nyelvben) Kihűti magát: lehűti magát. □ Kisietett a szabadba, hogy magát kihűtse. (Jókai Mór) Aki párbajra megy ötven-hatvan mérföldről, nem a folyosóra fut a bálteremből, hogy egy pár percre kihűtse magát. (Tolnai Lajos)
  • 2. (ritka, költői) <Érzelmet, szenvedélyt> lecsillapít, lehűt. □ E titkos hevet Hideg tanáccsal már kihűtni nem lehet. (Arany János)
  • kihűtés; kihűthető; kihűtő; kihűtött.