Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vkihez intézett olyan szó v. szavak, amely(ek)re a beszélő feleletet vár; az, amit vki kérdez. → Feltett kérdés; fogas kérdés; micsoda kérdés!: hogy lehet ilyen lehetetlen dolgot kérdezni?!; → találós kérdés; a kérdések → kereszttüzében; a kérdések → pergőtüze; → kitér vmely kérdés elől; → kitérés vmely kérdés elől; igennel, kitérően válaszol a kérdésre; megfelel a kérdésre; → elüti a kérdést; → feladja a kérdést (vkinek); → feltesz vmely kérdést (vkinek v. vki előtt); kérdést intéz vkihez; → megkerüli a kérdést; → nekiszegezi a kérdést; mellének → szegezi a kérdést; kérdésekkel → megrohamoz vkit. Az újságírók megrohamozták kérdéseikkel. □ Felelek szaporán, csak tedd fel a kérdést. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Kérdéseit tudományos módszerrel szögezi Jancsi mellének, aki közönyösen válaszolgat. (Kosztolányi Dezső) || a. (nyelvtudomány) kérdő mondat. → Egyenes kérdés; eldöntendő kérdés v. (ritka) döntő kérdés: olyan kérdő m., amelynek tartalma teljes egészében kérdéses, s amelyre igenlő v. tagadó választ vár a kérdező (pl. Megírtad a levelet? Elment-e már?); → függő kérdés; kiegészítendő kérdés v. (ritka) kiegészítő kérdés: olyan kérdő m, amelynek tartalmában csak vmely részlet kérdéses (, ezt kérdő névmás v. kérdő határozószó fejezi ki,) s a kérdező csupán erre vár választ (pl. Ki volt itt? Hova mész? Hány könyv ez?). || b. Válasz adására illetékes szervhez írásban beküldött v. e szerv előtt szóban előadott érdeklődés; tudakozódás. Kérdésére levélben válaszolunk. Kérdésével forduljon a szakminisztériumhoz. || c. (iskolai) <Oktatás közben v. vizsgán> a tanulókhoz v. a vizsgázóhoz intézett, feleletet kívánó kérdő mondat v. felszólítás a tanulók, ill. a vizsgázó tudásának kipuhatolása v. vmely ismeretre, összefüggésre való rávezetés végett. Kisegítő v. → mentő kérdés; az egész osztályhoz intézett kérdés. A kérdésre kitűnően felelt. || d. (irodalomtudomány) Költői, szónoki kérdés: olyan kérdő alakú mondat(ok), amely(ek) az olvasó, ill. hallgató figyelmének felkeltésére való(k), de az író v. a szónok nem vár rá(juk) feleletet.
2. (főleg állítmányként) (átvitt értelemben) Bizonytalan, kétséges, kétségbe vonható dolog. Kérdésbe → hoz vmit; vmit kérdésbe → von; nagy kérdés: a) nehezen megoldható; b) nagyon bizonytalan dolog; nem kérdés: a) egészen bizonyos, kétségtelen; b) szót sem érdemel, nem fontos. Kérdés, hogy eljön-e. □ Hogy tud-e Vilmos fogalmazni? Az nem kérdés. Ha nem tud, majd megtanul. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Kérdésen kívül: kétségen kívül, kétségkívül, kétségtelenül. □ Kíváncsiak lesznek kérdésen kívül olvasóim, miért választá Jónás épp Taksony megyét jövő tetteinek színhelyeül? (Eötvös József) || b. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Kérdésben forog v. van vmi: eldöntésre vár, szó van vmiről. □ Az van kérdésben, a tivornya mellől miként húzkodja el a cimborákat? (Vas Gereben) Élet és halál forog kérdésben. (Jókai Mór)
3. <Fejtegetésben, tárgyalásban, vitában> olyan részlet, amely még nincs megoldva, eldöntve, és amely állásfoglalást, megtárgyalást, megvitatást kíván; probléma. → Bizalmi kérdés; döntő, égető, elvi kérdés; fontos, időszerű, jelentéktelen, nyílt kérdés; → nyitott kérdés; → személyes kérdés; vitás, vitatott kérdés; a kérdés felvetése ←; a kérdés felmerül, felvetődik, megoldódik; boncolja, érinti, fejtegeti a kérdést; felvet vmely kérdést; kiélezi a kérdést; → megközelít vmely kérdést; megvitat vmely kérdést; tárgyalja, tisztázza a kérdést; foglalkozik a kérdéssel. □ Lenni? vagy nem lenni? kérdések kérdése! | Melynek nehéz, kétes, szép a megfejtése. (Csokonai Vitéz Mihály) Rabok legyünk vagy szabadok? | Ez a kérdés, válasszatok! (Petőfi Sándor) Rendszerint elméleti kérdéseket vitatott. (Kuncz Aladár) A nevelők nyelvészeti kérdéseket fejtegettek. (Krúdy Gyula) || a. Vminek a kérdései: vmely tudomány(szak)nak az ismeretanyaga. A biológia, a fizika, a jogbölcselet, a művészettörténet kérdései. A nyelvtudomány kérdéseivel foglalkozik. Egy nagy összefoglaló mű jelent meg a gazdaságtan kérdéseiről.
4. Elintézendő jelentős ügyek, felderítendő összefüggések egységet alkotó csoportja. A dunai kérdés; gazdasági, gyarmati, jogi kérdés; a → keleti kérdés: nemzetiségi, politikai kérdés; → szociális kérdés; tudományos kérdés; az atomerő gazdasági felhasználásának kérdése; vmely kérdés szakértője.
5. (átvitt értelemben) Vminek a kérdése: a) vmi függ tőle; → élet-halál kérdése; b) vmitől, vminek a lététől, mivoltától függ. Ez becsület, kultúra, tanultság, vérmérséklet kérdése. □ Bertácska, én igazán el is venném magát, ha ez csak a szív kérdése volna. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) Évek, hetek, napok, órák stb. kérdése: már csak v. még évek, hetek, napok, órák stb. kellenek, hogy vmely ügy sorsa eldőljön, vmi megoldódjék. || b. Idő kérdése: a) bizonyos idő múlva fog vmi eldőlni, megoldódni; b) (így is: már csak idő kérdése) bizonyosan bekövetkezik, de nem tudni, mikor.
Közmondás(ok): Amilyen a kérdés, olyan a felelet: ahogyan kérdeznek vkit, az úgy válaszol.