Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (vallásügy) <A keresztény vallás tanítása szerint> nem kegyelmi állapotban meghalt ember lelkének örök szenvedéssel járó bűnhődése. Örök kárhozat; kárhozat vár rá.
2. (átvitt értelemben, választékos) Gyötrelem; nagy baj; szerencsétlenség. Kárhozatba dönt vkit. □ Kizökkent az idő; oh kárhozat! | Hogy én születtem, helyre tolni azt. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Sötét szememben kárhozat volt. (Juhász Gyula) || a. (ritka, költői) Romlás, pusztulás. □ Halálom, és e társaké Egy véres áldozat, Melyből a honnak üdv fakad, | Zsigmondnak kárhozat! (Garay János) Mert itt kárhozat van, itt le kell gyilkolni, Mindent, ami régi, ezeréves holmi. (Ady Endre)