ELZSIBBASZT  tárgyas ige
Zsibbadttá tesz; okozza, előidézi, hogy vmi elzsibbadjon. 
A kényelmetlen ülés elzsibbasztotta tagjait. || a. (
átvitt értelemben, 
költői) Elfásít, eltompít, megbénít. □ A honfibú 
 elzsibbaszta minket. (Arany János)
- elzsibbasztás; elzsibbasztó; elzsibbasztott.