KAP ige -tam, -ott, -jon
I. Adnak neki vmit, és így birtokába jut vminek, részesül vmiben.
- 1. tárgyas Kap vmit: <személy> úgy jut vmely tárgy birtokába, hogy ajándékként neki adják. → Jegybe kap vmit. Mit kaptál születésnapodra? Órát kapott karácsonyra. □ Dadájának sugárzó arccal újságolta, hogy adott nekem egy gombot. Arról, hogy kapott is százkilencvenkilencet, hallgatott. (Kosztolányi Dezső) Ruhát kaptam és könyvet adtam | a parasztnak és a munkásnak. (József Attila) || a. (tárgy nélkül) Adnak neki azt, amit vár, amire éppen szüksége van. Kapott már a gyerek?: adtak már enni a gyereknek? Tetszett már kapni?: <vendéglőben, boltban:> kiszolgálták már? || b. (tárgy nélkül is) Kap vmiből (vmit, vmennyit): vmiből részesedik; jut neki vmiből (vmi, vmennyi). Kapsz a borból (egy keveset). □ Ütésre ütés, botra bot;
Én nem tudom, de gondolom | Hogy abból Péter is kapott. (Arany János) Kaptál ütleget, kaptál eleget. | (Szabó Lőrinc) || c. (sajtónyelvi) Vmi kap vmit: vmely közösség vminek a birtokába jut; vmit ellátnak vmivel. Villanyt kap minden falu. Veszprém műegyetemet kapott.
- 2. Vmit kap (vmiért): vmely munkáért v. vminek eladásáért, bérbeadásáért anyagi ellenszolgáltatásul részesül vmiben, birtokába jut vminek. Fizetést, órabért, teljes ellátást kap. Mennyit kapok érte?: mennyit ad(nak) érte? Mennyit kapok ebben a hónapban?; mennyi a fizetésem ebben a h-ban? Ezer forintot kapott a szekrényért. Kétszáz forintot kap havonta a kiadott szobáért. Száz forintért annyit kapsz, amennyit akarsz. □ Az egri cselédek minden nap négykor kelnek, még a gazdaságban is segítenek, s alig kapnak bért. (Kosztolányi Dezső) || a. Vmit kap vmire: vmely letétbe, zálogba helyezett dologra v. előkészületben levő munkára vmilyen összegű kölcsönt, ill. előleget adnak neki. Tíz forintot kapott az órájára. A regényére máris kapott kétezer forintot.
- 3. tárgyas <Kedvezményt, jutalmat, büntetést, jogot, lehetőséget v. más ilyen dolgot> adnak neki, ill. kiszabnak rá, s így abban részesül v. ahhoz hozzájut. Adóelengedést, amnesztiát, engedményt kap; (bizalmas) egy, két stb. évet kap: bizonyos számú évig tartó börtönre v. fegyházra ítélik; halasztást, hitelt kap; engedélyt, jogot, szabadságot kap; kapsz → csipiszt; dicséretet, feddést, oklevelet kap; → kosarat kap; → lámpát kap; pofont kap; → polgárjogot kap; → sorompót kap; szemrehányást, szidást kap; szobrot kap vki: tiszteletére, emlékére szobrot állítanak; tapsot kap: <rendsz. színészt, általános tetszés kifejezéséül, kül. jó játékáért> a közönség megtapsol; verést kap. □ Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. (Petőfi Sándor) Eddig nem gondolt rá, hogy ő is kaphat valaha intőt. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) (bizalmas) Szidásban v. verésben részesül. Csak gyere haza, majd kapsz!
- 4. Vmit kap: <személy, tárgy, helyiség> vminek a hatásában részesül, vmihez hozzájut. Esőt, napot kap: eső, nap éri; nem kap levegőt ←. Az épületnek ez a része nem kap elég meleget. □ Nem kapott levegőt. Száján volt valami. (Kosztolányi Dezső) A szoba sötét volt, s csak a másik szobából kapott világosságot. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Hangot kap vmi: szóhoz jut, kifejeződik, szabadon megnyilvánul. Hangot kapott a gyűlésen minden vélemény.
- 5. Vmit kap (vmitől): <vminek a hatására> vmely tulajdonságot felvesz, vmilyenné válik. A cipő a dörzsöléstől szép fényt kap. A hús a melegben szagot kapott. □ A kéz és az elme Szinte rozsdát kap, heverve. (Arany János)
- 6. Lövést, sebet, ütést kap (vhova, vhol): meglövik, megsebesül, megütik (vmelyik testrészén). Az ütést oda kapta, ahol a legjobban fáj.
- 7. tárgyas <Helyet, lehetőséget> elfoglal úgy, hogy keresés, utánjárás útján hozzájut. Állást, munkakört kap; helyet kap: a) <személy előadáson, mérkőzésen> helyhez jut; b) fekvőhelyhez, szálláshoz, szállodai szobához jut; c) (1945 előtt) <béres, háztartási alkalmazott> hosszabb-rövidebb időre alkalmazáshoz jut; d) (átvitt értelemben) <dolog> lehetőséghez jut; elhelyezik, elfér v. megfér vhol. Cikke nem kapott helyet ebben a számban. □ A szigeti szállodában ezen a télen kevesen laktak, többnyire olyanok, akik más pesti szállodákban nem kaptak helyet. (Krúdy Gyula)
- 8.* tárgyas (a szenvedő alak körülírására) Vmilyen eljárást, kezelést kap: vhogyan v. vmit tesznek vele; vhogyan kezelik; vmi történik vele. Az áru jó kikészítést kapott: az árut jól kidolgozták, és tetszetős külsőt adtak neki. A föld megfelelő trágyázást kapott: a földet megfelelő módon megtrágyázták.
II. tárgyas Közelébe, kezéhez v. tudomására juttatnak vmit.
- 1. (sport) Labdát kap: <játékosnak> játék közben labdát rúgnak, dobnak; a labdát hozzá, feléje juttatják. A bal szélső még nem kapott labdát. Kapott ugyan labdát, de nem tudott vele mit kezdeni.
- 2. <Küldött tárgyat> kézhez vesz; átvesz, kézbesítik neki. Csomagot, levelet kap; kézhez kap vmit: <postán, küldönc útján v. más hasonló módon> kezébe juttatnak vmit; → kéztől kap vmit. A hegyen lakik, oda kapja a postát is.
- 3. <Közleményt, tudnivalót> tudomásul vesz úgy, hogy szóban v. írásban közlik vele. Ajánlatot, feleletet, felvilágosítást, hírt, parancsot, rendelést, utasítást kap; (iskolai) feladatot, leckét kap. □ Még egy darabig irkáltak utána,
de miután választ nem kaptak, elmaradoztak apránként. (Mikszáth Kálmán)
III. tárgyas Keresve v. véletlenül talál vkit, vmit.
- 1. <Árut> beszerzési, ill. eladási helyén bizonyos mennyiségben talál, és így venni tud. → Aranyért sem kapni. Minden fűszerüzletben kapni cukrot. Nem kaptam kockás szövetet.
- 2. <Személyt> vmely munka elvégzésére talál. Erre nem kapsz embert. Vevőt kap vmire: talál vkit, aki megvesz vmit. Végre kapott valakit, aki segít neki.
- 3. <Közlekedési eszközt> a megállóhelyen talál v. elér, és így fel tud rá szállni. Ha kapok villamost, nem megyek gyalog. Ilyen későn már nem kapsz autóbuszt.
- 4. (bizalmas) (Vhol) kap vkit, vmit: vkit, ill. vmely állatot sikerül (vhol) elérnie, megtalálnia; történetesen (ott) talál vkit, vmit. → Puskavégre kap. □ Jó szerencséje, hogy ott nem kaphattuk, mert
nem állana kegyelmed mostanság itt
a tanács előtt. (Jókai Mór) Betegnél kapják az öreg doktort. (Tolnai Lajos) || a. (bizalmas) Vkit vhol kap vmi: vmely idő, időjárási jelenség hirtelen mintegy rátalálva utolér, elér vkit. Kint kapott minket a vihar az erdőn. □ Ha nem sietünk, itt kap bennünket a november. (Jókai Mór)
- 5. Vmin kap vkit: vmely tiltott dolog elkövetésekor váratlanul meglát, megtalál, tetten ér vkit; rajtakap. Hazugságon kapta a gyereket. Lopáson kapták. □ Pipázáson kapta. A folyosó végén pipázott Marci. (Gárdonyi Géza) || a. Azon kapta magát, hogy
: meglepődéssel vette észre, hogy <szórakozottságában vmit csinál>. Azon kaptam magam, hogy ásítok.
IV. tárgyas Szert tesz vmire; létrehoz, szerez.
<Anyagot, terméket> vmely eljárással, munkával vmely anyagból készít, s így hozzájut. Ásványolajból vazelint kapunk. || a. (mennyiségtan) Kap(unk) vmit: <mennyiségtani művelet elvégzése után> annyi az eredmény. Ha a 2-t negyedik hatványra emeljük, 16-ot kapunk.
V. Hirtelen megfog, megragad.
- 1. tárgyas Hirtelen utánanyúlva erősen megfog, megmarkol vkit, vmit. Botot kap; körme közé kap vkit: ellátja a baját; vkit nyakon kap. □ Mint egy tigris, nekidühödve, tőrt kap és Bánkba akarja ütni. (Katona József) || a. tárgyatlan <Néhány állandósult szókapcsolatban:> → birokra kap vkivel; kapára, kaszára, vasvillára kap: kapát, kaszát, vasvillát ragad, hogy fegyverként használja. || b. tárgyas <Embert, nagyobb állatot> karjával hirtelen átkarol, erősen átfog. → Nyalábra kap vkit; ölre kap. Derékon kapta a lányt. || c. tárgyas (régies) Sarkantyúba kapja lovát: megsarkantyúzza, gyors járásra ösztönzi lovát. || d. tárgyas Szájába, foga(i) közé kap: szájával, állkapcsával hirtelen megfog. Szájába kapta a kezemet, és harapni kezdte. A kutya fogai közé kapta a csontot.
- 2. tárgyas Hirtelen mozdulattal megragadva felemel v. vhova emel vkit, vmit. Hátára kapja a ládát; a hír v. dicsőség v. népszerűség → szárnyaira kap vkit; vállára kapja a zsákot. Kapta a kalapját és elrohant. □ Egyszer csak betoppan szerelmes mátkája, Deli szép lovagja S mint a pelyhet, könnyen az ölébe kapja. (Kiss József) Kaptam a kabátomat, a kalapomat, a botomat és idevezettem a kedves idegeneket. (Krúdy Gyula)
- 3. tárgyas <Vmely betegséget> szerez; megbetegszik benne. Gutaütést kap: agyvérzés következtében megbénul v. meghal; kanyarót, tífuszt kap; (olyan szomjas, hogy mindjárt) → pípet kap. □ Belökte a brácsást meg a cimbalmost a folyamba, hogy azok majdnem odavesztek, de legalább tüdőgyulladást okvetlenül kapnak. (Mikszáth Kálmán) || a. Vmit kap vki: vmely érzelem, indulat hirtelen erőt vesz rajta, elragadja. Dührohamot kap: elönti, megrohanja a düh; → epeömlést kap vmitől; kedvet kap vmire: a) váratlanul kedve támad vmire; b) kezd rászokni vmire; nevetőgörcsöt kap: ellenállhatatlan nevetési inger vesz rajta erőt; sírógörcsöt kap: görcsösen sírni, zokogni kezd. □ Ezután is jó légy, Morzsa, | Kedvet ne kapj a tyúkhusra. (Petőfi Sándor)
- 4. tárgyas <Vmely adatot, ismeretet értesülésből v. tapasztalatból, véletlenül v. utánajárással> megtud; szert tesz rá. → Szagot kap. Bizonyítékot kapott barátja, férje, felesége hűtlenségéről. Ízelítőt kapott a nehézségekből. Képet kapott a helyzetről.
- 5. Magára kap vmit: vmely ruhadarabot hirtelen felvesz, felölt. Magára kapta a kabátját és kiment. □ Az orvos hirtelen hálóköntöst kapott magára s bebocsátá a sietőt. (Jókai Mór)
- 6. Vmit vmerre kap: <igásállat> menet közben hirtelen vmely irányba ragadva elfordít vmely húzott terhet, rendsz. kocsit. A lovak oldalra kapták a kocsit.
- 7. tárgyas (ritka) <Természeti erő vmely tárgyat> magával ragad; elkap. A szél a levegőbe kapta az abroszt. □ Folyót piszkál a szalmaszál, | ni, kapja, viszi már az ár! (József Attila)
- 8. Vmijét vmerre kapja: vmelyik testrészét hirtelen vmely irányba teszi, fordítja, rántja. Előre, hátra, oldalra v. oldalt kapja a fejét, a kezét.
- 9. tárgyas (átvitt értelemben) Kapja magát: gyors elhatározással elkezd vmit tenni. Erre kapta magát és se szó, se beszéd, elrohant. □ De nem volt víz a vederbe, Kapta magát tele merte. (Petőfi Sándor)
VI. tárgyatlan Hirtelen odanyúl, rendsz. hogy vmit megfogjon.
- 1. Vmibe kap: hirtelen mozdulattal hozzányúl vmihez, megragad vmit. Lábába kapott a kutya. A gyerek nagyapja szakállába kapott. □ És mig az orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a | Lant idegébe kapok. (Petőfi Sándor) Most már ugyancsak foly a vita, csak egymás hajába ne kapjanak. (Arany János) || a. Vmibe kap: a) <ember> hirtelen mozdulattal, akaratlanul, megérint vmit; a szemébe kap vkinek; b) (átvitt értelemben) <kisebb kiálló tárgy> észrevétlenül úgy ér hozzá vmihez, hogy egy kis bajt, kellemetlenséget, fájdalmat okoz. Amint ment a bokrok közt, arcába kapott egy ág. || b. (átvitt értelemben) Vmibe kap: a) <a tűz, a láng> vmihez úgy ér hozzá, vmit úgy kezd ki, hogy az is égni kezd, meggyullad; hirtelen átterjed vmire. A lángok a tetőbe kaptak. b) <a szél> vmit hirtelen erősen fújni, esetleg hajtani kezd, a helyéből elmozdít. A szél a vitorlába kapott.
- 2. Vmihez, vmi felé v. vmi után kap: <izgalmában, ijedtségében v. örömében> hirtelen mozdulattal vmi felé nyúl, hogy megragadja v. megkapaszkodjék benne. A gyerek az arcom felé kapott. □ Mint úszó fatörzshöz, a hullámhoz kapok. (Arany János) Mohón kapott a fehér kezecske után. (Mikszáth Kálmán) Amint
a zörgést meghallja, gyorsan kap a gyeplőhöz, ostorhoz. (Tömörkény István) || a. Vhova, vmihez kap: <testi fájdalmában v. felindulásában> különösebb cél nélkül, hirtelen mozdulattal vhova, vmi felé nyúl. A fejéhez kapott, mert otthon felejtette a legfontosabbat. Fájdalmában a szívéhez kapott. □ Könnye se perdül, jajja se hallik, Csak oda kap, hol fészkel az agy. (Arany János)
- 3. (átvitt értelemben) Vmibe kap: belekezd vmibe, hozzáfog vmihez, hogy megtegyem, elvégezze. Azt se tudja, mibe kapjon. Sokba kap egyszerre. □ Mert nincs rendében eljárásotok, Ti a dolog végébe kaptatok. (Petőfi Sándor)
- 4. (átvitt értelemben) Vkinek a szavába kap: vkit félbeszakít azzal, hogy vmelyik szavához kapcsolódva beszélni kezd, holott az még be sem fejezte a mondatát. Egymás szavába kapnak. Ne kapj a szavamba!
- 5. Észbe kap: hirtelen ráeszmél, rádöbben arra, hogy másképp kellett volna cselekednie. Mire észbe kaptak, már késő volt.
VII. tárgyatlan
- 1. Vmire kap: utazás céljából hirtelen felszáll, felugrik vmire. Lóra kap. Szekérre kaptak, és elrobogtak. □ Acélt ragad, lovára kap. (Czuczor Gergely) A török rémülten ugrál lóra. Némelyik lóra kettő is kapna. (Gárdonyi Géza) S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet. (Ady Endre)
- 2. <Állandósult szókapcsolatokban.> Vmire kap: <alacsonyabb, rosszabb állapotból> hirtelen magasabb helyzetbe, jobb állapotba kerül v. kezd kerülni; csülökre kap: <megsebzett őz, szarvas> lábra áll és eliramodik; erőre kap: <várakozás ellenére v. hirtelen> megerősödik; (ritka) életre kap: feléled; lábra kap: a) (ritka, költői) lábra áll (VI. 2); b) (átvitt értelemben is) <ember, állat betegségéből> meggyógyul, megerősödik; c) (átvitt értelemben, régies) <vereség után> ismét felülkerekedik; d) (átvitt értelemben, régies) <anyagi csapás után> ismét kedvező helyzetbe jut; e) (gyak. rosszalló) <szokás, intézmény> általánossá, közkeletűvé válik; elterjed, elharapódzik; lángra kap: fellángol; → szárnyra kap vmely hír. □ Új lángra kap szerelmem. (Csokonai Vitéz Mihály) Nem is volt neki már, csak a csontjabőre, Még sem akart enni, hogy kapjon erőre. (Arany János) Valami pedans és ostoba szellem kezd lábra kapni. (Gyulai Pál) Lomhán szinte lábra kap | s mászik a súroló kefe. (József Attila) || a. (ritka) Divatra, hírre kap: hirtelen híressé, divatossá válik. □ Midőn jó új darabot állítunk színpadra, azon kell lennünk, hogy hírre kaphasson. (Vörösmarty Mihály)
- 3. (népies) <Ember, állat vmely helyre, vkik közé> odaszokik. A konyhába kapott a kutya. Nagyon a szomszédba kaptak a lányok. □ Egy nagyorú bóha Úgy nálunk kapott vót, Ebéden, vacsorán Mindig csak nálunk vót. (népköltés) || a. (bizalmas) Rám, rád, ránk, rátok, rájuk kap: a) nagy kedvvel kezd foglalkozni velem (veled stb.), gyakran kezd felkeresni. Rád kapnak a fiúk, húgocskám. b) jóindulatommal (v. -oddal stb.) visszaélve a megengedhetőnél bizalmasabbá, kevesebb tiszteletet tanúsítóvá válik irántam (irántad stb.) Nagyon rám kaptak már. Vö.: rákap (3). □ A bohóc lapok igen ránk kaptak. (Tolnai Lajos)
- 4. (átvitt értelemben, kissé bizalmas) Kap vmin: örömmel fogad v. megragad vmit, hogy éljen vele, hogy felhasználja. Kap az újdonságokon. Kapott az alkalmon és elment. Kapott rajta, hogy végre szóhoz juthatott. □ A nép, hidd el, megúnta a szünteleni prédikációt: változatosságon kap. (Arany János) Két kézzel kellene kapnod a szerencsén. (Csiky Gergely) || a. (kissé bizalmas) Kapva kap vmin: fokozottan örül annak, hogy vmi van, vmit megtalált, vmihez hozzájutott. Kapva kapott az alkalmon; kapva kapott az új könyvön. □ Megörült a császár, kapva-kapott rajta. (Arany János) Hibáimon ti kapva kaptok. (Komjáthy Jenő) || b. (ritka) Kap vkin: vkinek, kül. nőnek kegyét, társaságát keresi. Kapnak rajta: divatba jött, tetszik; szívesen érintkeznek vele, keresik a társaságát.
- Szólás(ok): haj, nyak, orr, vérszemet kap.
- Igekötős igék: átkap; bekap; belekap; elkap; előkap; felkap; félrekap; hátrakap; hozzákap; idekap; kikap; közbekap; lekap; megkap; mellékap; nekikap; odakap; összekap; rákap; rajtakap; széjjelkap; szétkap; túlkap; utánakap; visszakap.
- kapogat; kapott.