Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

INVERZIÓ [ë v. e] (régies írva: inversio is) főnév -t, -ja
  • 1. (irodalomtudomány, nyelvtudomány) Főként a költői nyelvben haszn. olyan szórend, amely a ritmus, az érzelmi v. az értelmi nyomaték kedvéért, általában a költői hatás fokozására a szokásostól eltér (pl. "Honnan, kicsi szellő, ég vándora, jöttél." (Arany János)
  • 2. (orvostudomány) Vmely szerv kifordulása. A méh inverziója; a végbél inverziója.
  • 3. (mennyiségtan) Az a helyzet, amelyben a nagyobb értékű elem megelőzi a kisebb értékűt (pl. 1, 3, 2).
  • 4. (vegyi ipar) Atomoknak a molekulán belül való átcsoportosulása.
  • 5. (légkörtan) A levegő hőmérsékletének az a visszás állapota, midőn az alul levő légrétegek hidegebbek, mint a felsők. Az inverzió télen kellemessé teszi a magas hegyek időjárását.
  • inverziós.