Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Ihlettől megszállt, ill. mindenkor ihlettel alkotó <személy>. Ihletett költő, muzsikus, szónok. || a. (régies) Hivatott, művészete magaslatán álló. □ Mikor ismét összetalálkoztunk, akkor Petőfi hírhedett [= híres] költője volt Magyarországnak, Orlai ihletett festész [= festő]. (Jókai Mór)
2. Ilyen személyre jellemző, vele kapcs., tőle származó. Ihletett ajak, lélek; ihletett mű, szavak. □ Hallja egy-egy igéjét a csodás, ihletett beszédeknek, amik terjedeznek az ő nevével. (Kaffka Margit)
3. Olyan <idő, időszak>, amelyben vmely ihletés érvényesül. Ihletett percek.
II. főnév -et, -je (irodalmi nyelvben) Ihletett személy. □ Az ihletettnek ajkairól dicsőn Kelt a merész dal. (Vörösmarty Mihály)