Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <este, éjszaka>, amikor a hold világít; holdfényes. Szép holdvilágos éjszaka volt. □ Holdvilágos éjjelenkint, Mikor a víz fodra csillog, | Ágnes asszony a patakban Régi rongyát mossa, mossa. (Arany János) Egy holdvilágos éjen levetkezett a tóparton és bement fürödni a vízbe. (Gárdonyi Géza) Holdvilágos fehér uton | felénk Ügetnek a halál-lovak. (Ady Endre)
2. Olyan <tárgy, felület>, amelyet a hold aránylag erősen megvilágít, amelyre a hold süt. Holdvilágos táj. Szeretett a holdvilágos réteken sétálni.
3. (ritka) A holdvilágot, ill. az ehhez fűződő romantikus hangulatot költői tárgyként feldolgozó. Holdvilágos romantika. □ Aki engem elvesz, verseket írjon hozzám, szép, holdvilágos verseket. (Ambrus Zoltán) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben, rosszalló) Hamis romantikát kedvelő, ábrándokba merült <személy>. □ Ugyan még meddig zengitek, Ti holdvilágos emberek, A régi kort ? (Petőfi Sándor)