BÓLINGAT tárgyatlan ige -tam, -ott, ..asson, (
választékos) bólintgat
- 1. <Ember> ismételten bólint. Egyre csak bólingat. □ Bólintgat a fejével, hogy jól van, jól van, nagyon jól van. (Tömörkény István)
- 2. (átvitt értelemben, költői) Vmi bólingat: növény v. növényzet vmely része, kül. lombja szélben fel-alá hajladozik. □ Feketén bólingat az eperfa lombja. (Arany János) Bólingat már az álmos erdő. (Gyulai Pál)
- Igekötős igék: rábólingat.
- bólingatás; bólingató.