Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HELÓTA [ë v. e] főnév ..tát, ..tája helota
  • 1. (történettudomány) <Az ókori Spártában> a leigázott őslakóból lett rabszolga. A helóták felkelése.
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Gyáva, szolgalelkű ember. □ Barmok, akik mindent megszoknak, Helótái puhult latroknak: Ezek vagyunk. (Ady Endre)
  • 3. jelzői használat(ban) (irodalmi nyelvben) Szolgalelkű, gyáva. □ Isten, küldd e helóta népre Földed legszörnyübb zsarnokát. (Petőfi Sándor) || a. jelzői használat(ban) (irodalmi nyelvben) Rabszolgasorban tartott; rabszolgasorsú. □ Helóta nép, helóta költő, Találkoztunk ti meg én. (Ady Endre)