HÍMEN [e v. ë] főnév -t, -je [ë, e] (
régies írva: hymen is)
- 1. (elavult, irodalmi nyelvben) Házasság (1). □ Majd, ha a "Hymen" rovatában | Olvasni fogom a neved, Mégegyszer fog a szívem fájni. (Ady Endre) || a. (költői) Hímen rózsalánca: házasság, házassági kötelék.
- 2. (orvostudomány) Szűzhártya.
- Szóösszetétel(ek): hímenhír; hímenrovat.