Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki cselekedeteiben, elhatározásában megfontolt, indulattól, izgalomtól, szenvedélytől mentes. Higgadt ember. □ Eötvös eredetileg higgadt, érzelmességében komoly lélek. (Péterfy Jenő)
2. Az ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó <ész, magatartás, megnyilatkozás>. Higgadt elmével. A szenvedélyes hozzászólások között egy-két higgadt hang is akadt. □ Higgadt vérrel megolvasva, amit eddig írtam, úgy hiszem, hogy mindaz idétlen agyrém. (Arany János) Mi a világon Nagy és nemes volt, mind ily őrülés, Melynek higgadt gond korlátot nem ír [= szab]. (Madách Imre)
3. (népies, költői) Idegen elemektől, zavaros részecskéktől megtisztult, lecsendesedett <folyóvíz>. A zúgón túl már higgadt a patak. Az Alföldön már higgadt a Tisza. □ Tiétek A szűzi lég, harmatkönyű Higgadt folyam, fris lengeteg. (Arany János)