Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HATÁLY főnév -t, -a (csak egyes számban)
  • 1. (jogtudomány, hivatalos) Vmely jogszabály érvényessége, érvényben léte. A rendelkezés, a rendelet, a törvény hatálya; hatályba lép; hatályba → léptet vmit; hatályban levő; hatályban van; hatályát veszti; hatályon kívül helyez vmely jogszabályt: megszünteti érvényességét; hatályon kívül → kerül; azonnali hatállyal; → visszamenő hatállyal. □ A Magyar Népköztársaság alkotmánya a kihirdetés napján lép hatályba. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. (átvitt értelemben) A szeretet nagy ünnepéről akarok beszélni, az egyetlen napról, amikor hatályon kívül helyezzük mindazt, ami bennünk önzés, kapzsiság. (Karinthy Frigyes)
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) <Vmely megnyilatkozásban> hatásos erő, erély, nyomaték. □ Éppen [a kihagyásban] … áll a költői rövidség, … a szólam hatálya. (Arany János) Nézd! szólt a leány szokatlan, vad, költői hatállyal. (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): joghatály.
  • hatálytalan.