Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HARMADRANGÚ
HARMAT
HARMATOS
HARMÓNIA
HARS
HASAD
HASONLÍT
HAT [1]
HÁT [2]
HATÁLY
HÁTRA
HATTYÚDAL
HAZA [1]
HAZÁTLAN
HAZUDIK
HEGEDŐS
HÉJ [1]
HEJ [2]
HEJEHUJA
HELÓTA

HÉV főnév és melléknév
  • I. főnév hevet [e-e], heve [e-e]
  • 1. (főleg birtokos személyraggal) (irodalmi nyelvben) Vminek a forrósága, nagy melege. A nap, a nyár heve. □ Még csak reggel van, még a dél hevét át kell izzadnunk. (Kossuth Lajos) Vén, ráncos arca majdnem fekete, Kiszítta régen már a nap heve. (József Attila) || a. (főleg birtokos személyraggal) (irodalmi nyelvben) Hevesség. □ A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Érzelem, indulat magas foka, vmely megnyilatkozás szenvedélyessége; hevület, rajongás, pátosz. Izzó, szónoki hév; a beszéd, az érzelem, az ifjúság, az izgalom heve; elragadja a hév; nagy hévvel beszél, magyaráz, vitatkozik. □ Egy dalt, mely égi hévvel A szívhez szóljon és tehozzád! … (Kölcsey Ferenc) Redős orcáját rángatta az édes izgatottság belső heve. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben, választékos) Ebből fakadó igyekezet, lendület, buzgalom. A harc, a munka, a veszekedés, a vita hevében; hévvel fog hozzá vmihez; hévvel dolgozik. □ Kis vita hevében Kezet emeltem rád, vén cimborám. (Tóth Árpád) Mindig a legnagyobb lázzal és hévvel dolgozott. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben, bizalmas, gúnyos) Csak ne olyan nagy hévvel!: nyugodtabban (fogj hozzá), mérsékeld magad!; csak ne olyan hevesen!
  • II. melléknév (költői, régies) Forró, heves. □ Felhágott már a nap a dél hév pontjára, Egyenesen omlik lefelé súgára. (Csokonai Vitéz Mihály) Hol van a hon, … Mely nevével hév szerelmet gyujt …? (Kölcsey Ferenc) Hév vágyait elfojtotta szivében. (Vörösmarty Mihály) Rekkent a hév nap, útas izzad. (Arany János)