Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (zene) Két, de rendsz. három v. több különböző magasságú, kb. egyforma erősségű hangnak egyidejű hangzása, összecsengése, ill. az ilyen hangok egysége. Kellemes v. konszonáns, kellemetlen v. disszonáns hangzat. A klasszikus zene hangzatai egymásra épített terceken alapulnak.
2. (fizika, zene) Vmely alaphangnak (1) és a vele együtt megszólaló felhangoknak fülünkkel egységként felfogott hangzása.
3. (régies, irodalmi nyelvben) Hang, hangzás. □ Noémi meglepetve hallá az ismerős nyelv hangzatát. (Jókai Mór)
4. (régies, költői) Dallam, zengzet. □ Hallom tárogatód tábori hangzatit. (Csokonai Vitéz Mihály) A Duna zöldellő szigetének gallyain édes | Hangzatokat zengett a búsló fülmile torka. (Czuczor Gergely)