Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (zene) Nagy alakú, ujjal pengethető hangszer, amelyen a háromszögletű bronzkeretre feszített húrok hangja hét pedál segítségével félhanggal emelhető. Lágy hangú hárfa; hárfát penget. □ Ott cimbalom, síp, hárfa zengenek, | ott azt hiszik, hogy ők örvendenek. (Katona József) Finom ujjuk alatt a hárfa zsong. (Tóth Árpád) || a. Ennek hangja. A zenekarból kihallatszik a hárfa. || b. E hangszeren való játék; hárfázás. Hárfára: a hárfa (1) technikai lehetőségeihez alkalmazva (írt zenemű). Hárfát tanul.
2. (átvitt értelemben, régies, költői) Ez a hangszer mint a költői tevékenység jelképe, ill. maga a költészet; lant. □ Hárfám, ne zeng szerelmet, Feledd örökre azt! (Tompa Mihály)