Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FUVALL ige -t v. -ott, -jon; -ni v. -ani (költői)
  • 1. tárgyatlan <Szellő> hirtelen támadva (I. 1) rövid ideig fúj. □ Szíve … Mint nyárfa rezeg, bár szellőcske se fúvall. (Arany János)
  • 2. tárgyas (régies, költői) <Fúvóhangszert, főleg kürtöt> belefújva megszólaltat; megfúj. □ Lovasok, ketten, tábor előtt állnak, Hirnök az elsője, társa fuvall kürtöt. (Arany János) || a. tárgyas (régies, költői) Vmit fuvall: kürtön vminek a jelét fújja, jelt ad vmire, vmely teendőre. □ A hirnök … csendesedőt [= csendre intő jelt] fúvall, Hirdeti a győztest. (Arany János)
  • Igekötős igék: átfuvall; elfuvall; megfuvall.
  • fuvallás; fuvalló.