Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GUNNYASZT tárgyatlan ige -ott, ..asszon; -ani
  • 1. <Ember, néha állat> összekuporodva, szomorúan, roskatagon, rendsz. a betegség jeleivel, magában üldögél, gubbaszt. Ott gunnyaszt az öreg a sarokban. Gunnyaszt az a liba, alighanem beteg. □ Hé, fiúk! amott űl egy túzok magában, Orrát szárnya alá dugta nagy buvában; Gunnyaszt, vagy dög is már? lássuk, fölrepűl-e? (Arany János) Kis kalitkában valamely fekete madár gunnyaszt. (Krúdy Gyula) Egy kapu aljában … Siránkozó koldusanyóka gunnyaszt. (Juhász Gyula)
  • 2. (ritka, népies) Szundikál, bóbiskol.
  • 3. (átvitt értelemben, költői) Elhanyagoltan, félreszorulva meghúzódik, meglapul. □ A két-három elzüllött falu … az erdő kiszögelléseinél gunnyasztott. (Bársony István) Megbénultan | Gunnyasztani fogsz … | Öreg bűnödön, a Multon. (Ady Endre)
  • gunnyasztás; gunnyasztó.