Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FERDÍT [e] ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
  • 1. tárgyas (rendsz. eredményhatározóval) (ritka) Vmilyen helyzetet, állapotot létrehoz úgy, hogy vmit ferdére állít, von, húz. Ajkát gúnyos mosolyra ferdítette. A kabát zsebeit divatosra ferdítette.
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Szó, kifejezés alakját v. értelmét> szándékosan, a helyestől, a valóságostól eltérő módon megváltoztatja; torzít, félremagyaráz. □ Én tagadom a költő azon szabadságát, hogy a szókat … tetszése szerint nyirbálhassa, ferdíthesse, csűrje-csavarja. (Arany János) || a. (tárgy nélkül) (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Ez az ember megint ferdít. Ne ferdíts! □ Aristophanes … naiv módon igazságtalan, ferdít, hazudik, irigykedik és gyűlölködik. (Péterfy Jenő)
  • Igekötős igék: elferdít.
  • ferdítget; ferdíthető; ferdítő; ferdített.