FESLÉS [e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
- 1. A feslik (1, 2) igével kifejezett folyamat, történés; az a tény, hogy vmi feslik. A bimbó feslése. A feslés egyre tovább halad a ruháján. || a. (átvitt értelemben, költői) Vmely dolog kibontakozásának kezdete. □ Hajnalok feslését érezem. (Ady Endre)
- 2. <Ruhaneműn, lábbelin> fesléssel keletkezett rés, nyílás. Összetűzi a feslést. Feslés van a kabátodon, a cipődön.
- feslési.