Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Fájdalmában> hirtelen nagyot üvölt, v. <izgalmában> üvölteni, ordítani kezd. A megtámadott ember az ütésre felüvöltött. A sebzett vad felüvöltött. □ Az ajtó küszöbén Megáll egy fáradt jövevény És felüvölt: | "Jön a török! jön a tatár!" (Arany János) Élő halál hevert kemény vaságyon És felüvöltött késő éjszaka. (Juhász Gyula) || a. (ritka, költői) <Fájdalmában> erősen felzokog. □ Hagyjátok őt a holttetemre Borulva sírni, Zokogni, fölüvölteni. (Petőfi Sándor)
2. (ritka) Úgy üvölt, hogy hangja vmely magas(abb)an, fent levő személy v. tárgy felé, felfelé hasson, hatoljon. Felüvölt a padlásra. A kutyák felüvöltöttek a holdra.