Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A madár lakóhelye (2), amelyet rendsz. magasabb, védett helyre, főleg fa ágára épít különféle anyagokból (szalma, gally, toll stb.); ebben költi ki tojásait és neveli fiókáit. Saját fészkébe → piszkít; → kirepül a fészekből; fészkén ül; → kifosztja a fészket; fészket → rak; fészket → szed; fészket → ver. A sas sziklára, a függőcinke lecsüggő ágakra, nádszálakra, a fecske eresz alá rakja fészkét. □ Szomszéd bokornak fészkiben Madárfiúk zokognak, várván Anyjokra. (Petőfi Sándor) Újra itt vagy, jó gólyamadár! | Az ócska fészket megigazgatod, Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. (Tompa Mihály) || a. Rovarok, főleg darazsak költő- és élelemraktározó helye. □ Vadméh fészkét rabló verte fel. (Arany JánosBurns-fordítás) || b. Kisebb emlős, főleg erdei, mezei vad búvóhelye, odúja, tanyája, ahol kölykezni is szokott. Az egér, a nyúl, a kígyó, a patkány fészke. □ Fészkit oltalmazza a mezőnek vadja, Ki nem ingerelte, azt meg nem támadja. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, kedveskedő) Emberi lakóhely, ház, lakás, otthon. Családi fészek; puha fészek. □ Koltó Petőfi legboldogabb napjainak fészke. (Jókai Mór) Köröttem a családi fészek, | a szájakon lágy, álombeli mézek. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, régies) Ősi származási hely: birtok, uradalom, vár. Nemesi fészek. □ Tarlókon, réteken keresztül vágtatott őseinek fészkébe. (Vas Gereben) [Ocskay] Lucskó várából, a Pongráczok fészkéből tudósítást [írt] Bercsényihez. (Jókai Mór) || b. (rosszalló) Tanya, búvóhely, odú. □ Fenn a hegyekben a rablók fészke van. (Vörösmarty Mihály) Bakony erdő sötétsége Zsiványoknak lett a fészke. (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben, rosszalló, rendsz. gúnyos) Félreeső, gondozatlan, jelentéktelen emberi település, város, falu. Poros, sáros, unalmas fészek. □ Vágyakozott innen, kifelé. Még nem jutott ki ebből az alföldi fészekből. (Kosztolányi Dezső) Hát város ez a szomorú fészek egyáltalán? (Móricz Zsigmond)
4. (mezőgazdaság) Kapásnövények vetésekor, ültetésekor a földbe kapával vágott kis mélyedés, amelyben az ültetendő szemet elhelyezik. A tököt, a dinnyét fészekbe ültetik. Egy-egy fészekben tíz-tizenöt krumpli is termett.
5. (átvitt értelemben) Vminek, vmely folyamatnak kiindulópontja, keletkezési helye, gócpontja, központja. A baj, a betegség, a tűz fészke. || a. A mozgalom, az ellenállás fészke: a m., az e. központja, kiindulópontja.
6. (sport) Tornagyakorlat gyűrűhintán, nyújtón, korláton v. bordásfalon: kézzel és lábbal megkapaszkodva törzsünket mellel lefelé, homorú helyzetbe fordítjuk. □ Most is az motoszkált fejében, mennyivel jobb volna bordásfalon fészket csinálni. (Kosztolányi Dezső)
7. (szövőipar) Olyan szövési hiba, amely akkor keletkezik, ha legalább két, de rendsz. több láncfonalat egyáltalában nem v. nem az előírt minta szerint fog át a vetülék.