GÖRBED [e] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jen [e, ë, ë]
- 1. Felső testét erősen meggörbítve huzamosabb ideig vmi fölé v. vmire hajlik. Az asztal fölé görbed. || a. (ritka) Felső testét görbén tartja. Ne görbedjetek, húzzátok ki magatokat! szólt a tanító a gyerekekre.
- 2. (ritka, irodalmi nyelvben) Robotszerű, nehéz munkát végezve hajladozik; görnyedezik. □ Ez aranyaknában [= aranybányában] minden nehezék [= kis súlymérték] aranyért görbedni fog. (Eötvös József) Óriás gépteremben, az ezer sivító masina között, valahol görbed
egy kicsike ember. (Babits Mihály) || a. (ritka, költői) Rabigába görbed: rabszolgasorba, nehéz, nyomasztó rabságba jut. □ Róma ledűl s rabigába görbed. (Berzsenyi Dániel)
- Igekötős igék: begörbed; előregörbed; legörbed; meggörbed; összegörbed; rágörbed.
- görbedés; görbedezik; görbedő; görbedt; görbedtség.