FULLÁNKOS melléknév -an, -abb, (
régies,
tájszó) fulánkos
1. Olyan <állat>, amelynek fullánkja van.
Fullánkos darázs; fullánkos vipera. □ Gondolta Barangó: "szivem Ildikója, | Ne marjon a bánat fulánkos kigyója!" (Petőfi Sándor)
- 2. (átvitt értelemben) Mást alattomosan, ártó szándékkal bántó, másnak a gyengeségére kíméletlenül utaló <nyelv, megnyilatkozás>. Fullánkos beszéd, szó. □ Fullánkos megjegyzéseivel már többször feltűnést keltett. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, ritka, költői) Méreggel teli, mérgezett, mérgező <dolog>. □ Szeretlek most is, ah de keserűen Fulánkos a méz, mely szivembe szállt. (Madách Imre)