Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FILISZTER [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (rosszalló)
  • 1. (elavulóban) Nyárspolgár. □ Dicső, dicső! boszantni a filisztert. (Madách Imre) A ti ragyogó kirakataitoknál még a filiszter is … rablói vágyakat érez magában ébredezni. (Jókai Mór) || a. (régies) Kereskedő v. iparos <szemben azokkal, akik értelmiségi pályán működnek>. □ Én üzletember vagyok, barátocskám, vagyis, ahogy te szoktad mondani, filiszter. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. jelzői használat(ban) (elavulóban) Filiszterek (1) közé tartozó <személy>. Filiszter hozzátartozói nem értették meg a költőt.
  • 3. jelzői használat(ban) (elavulóban) Ilyen személyre jellemző <magatartás>. Filiszter ízlés, szokás. □ Hunyorgatott a másik grófra, mintha mondaná: "igazi filiszter gondolkodás". (Mikszáth Kálmán)
  • filiszteres; filiszterség.