Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, ami feszül, ami meg v. ki van feszítve. □ Emelten függ a harcra szomju kard, De nem mozdúlnak a feszűlt karok. (Vörösmarty Mihály) [Kemény Zsigmond] meglepő költői éleslátással kíséri hősében a feszült ideg minden rángását. (Péterfy Jenő)
2. (átvitt értelemben) Bizalmatlan, ellenséges, kiélezett. Feszült viszony van közöttük. Feszült a nemzetközi helyzet. □ Feszült lábon állott a főispánnal. (Arany János) Most éppen feszült viszony van az úrnő és a szolga között. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) Nagyon nagyfokú, fokozott, felcsigázott <érdeklődés, figyelem>. Feszült csend, hallgatás, vigyázás. □ [A drámai kifejlődés] feszült várakozásban tartotta lelkünket. (Vörösmarty Mihály) Feriz bég feszült figyelemmel hallgatózott. (Jókai Mór) Apróságon való nagy, heves lelkendezésbe öltem azt a feszült aggodalmat, ami eltöltött. (Kaffka Margit) || a. (átvitt értelemben) Feszülten: felcsigázott figyelemmel. Feszülten les, néz, vár. □ A vadász Vár feszülten a nap áldoztáig. (Vörösmarty Mihály)