Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) Karjával átfogva felemel vkit, vmit. Felölelte az alélt asszonyt, és a díványra fektette. Felölelte az iratcsomót, és kisietett a szobából. □ Felölelte kis gyermekét, azt vitte oda férjéhez, mintha az többet tudna mondani. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Felölel vmit: <vmely munka, munkálat> magában foglal vmit, kiterjed vmire, vele is foglalkozik. Műve felöleli az egész ókort. Az új terv felöleli az eddig megoldatlan problémákat. Az összeírás felöleli a nőket és a férfiakat. || a. (átvitt értelemben, ritka) <Személy> szellemi tevékenysége tárgyául vesz vmit. □ Milton és Klopstock nagyobb mint emberi tárgyat ölelnek fel. (Arany János) A számtan menne, de többet kellett volna felölelni ebből a felette szükséges tárgyból. (Tolnai Lajos) || b. (átvitt értelemben) <Sok személyt, dolgot> magában foglal. A mozgalom hatalmas tömegeket ölel fel.
3. (átvitt értelemben, régies) Pártfogásába vesz, kegyébe fogad; felkarol. □ Hagyd meg a reménységet, hogy lányunkat a szerencse felölelhesse. (Vas Gereben) A közönség fejletlen állapota nem bizonyítja még, hogy amit tartósan felölel, az el lehet minden költői becs nélkül. (Arany János)