Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELSZÁNT tárgyas ige fölszánt
  • 1. <Vmely területet> szántva ekével felhasogat, feltör, megforgat. Igával, traktorral felszánt ezer holdat. A tavasziak alá sok ezer holdat szántottunk fel. Felszántja a rétet. □ Felszántom a császár udvarát, Belévetem hazám bu-baját. (népköltés) A tarlók egy része föl vala szántva. (Eötvös József)
  • 2. Szántással, ekével felszínre vet, hoz, juttat vmit. Régészeti emlékeket szánt fel az eke. Fegyvereket és csontokat szántott fel a mezőn.
  • 3. (átvitt értelemben) Felszánt vmit: barázdához hasonló mélyedést vág bele és felhasogatja. A lecsapódó gránátok valósággal felszántották a földet. A tankok felszántották az utakat.
  • 4. (átvitt értelemben, költői) <Arcot> ráncossá tesz. A gond barázdái felszántották az arcát. □ E könyűk nem szántják föl az arcot … (Vas Gereben)
  • felszántás; felszántat; felszántatlan; felszántható; felszántó; felszántott.