FELJEBB [fëjjebb v. fejjebb] határozószó följebb [föjjebb], (
népies) fellebb [ë-e v. e-e], föllebb, (
régies) felebb, fölebb (a fel, fenn, felül középfoka)
- A. <Irányulás kifejezésére.>
- 1. Nagyobb mértékben felfelé, jobban felfelé. Feljebb nézz! feljebb irányítja a puska csövét. Feljebb tolta a kalapot a fején. □ Mind a két hosszú karján feljebb gyűrte a zubbonyujjakat. (Jókai Mór)
- 2. (átvitt értelemben is) Magasabban levő helyre, szintre; nagyobb mértékben fel (I. A. 14, 6). Feljebb rak vmit. A daganat feljebb húzódott. □ Mindig felebb, mindig felebb, A végtelenhez közelebb [emelkedik a sárkány]. (Arany János) A cölöpnél
a gyermeknek a csecsebimbójáig ért a víz, az apjának pedig valamivel följebb, mint derékig. (Kosztolányi Dezső)
- 3. (átvitt értelemben) <Áru árával kapcsolatban> a nagyobb összeg, a nagyobb érték felé. A háború alatt az élelmiszerek és az iparcikkek ára egyre feljebb emelkedett.
- 4. (átvitt értelemben) <Hivatali v. társadalmi állásban, rangban> a nagyobb hatáskört, tekintélyt, több lehetőséget biztosító(k), jelentősebb(ek) felé. Feljebb emelkedik pályáján. □ Az lenne talán legjobban,
hogy följebb adom ezt a dolgot,
föl a vármegyére. (Vas Gereben)
- B. <Helyben levést, bizonyos helyzetben lételt jelentő kifejezésben.>
- 1. Magasabban levő helyen, szinten. Feljebb keresd, ne ott lenn! Egy emelettel feljebb lakik, mint mi.
- 2. <Nagyság szerint felállított személyek sorában> a magasabb növésűek közt v. azok felé. □ A tornában
feljebb állott vagy tízzel őnála. (Móricz Zsigmond)
- 3. (átvitt értelemben) <Rangban, társadalmi helyzetben> másoknál, a többinél előnyösebb helyen, beosztásban. Rangban, társadalmilag feljebb volt nálam.
- 4. <Írott v. nyomtatott, ritkábban élőszóval előadott szövegben> a szöveg elejéhez közelebb levő, előbbi. Lásd feljebb. Feljebb már részletesen kifejtettem, hogy
□ Mit értünk a költői igazságon, már fölebb mondottuk. (Vörösmarty Mihály) Leveled átadandó lesz
a fölebb említett házban. (Arany János)
- C. (ritka) Feljebb-alább, följebb-alább, felebb-alább: fel s alá. □ Dárday úr sebesen járt fölebb-alább a szobában. (Tolnai Lajos)
- Szólás(ok): még neki áll feljebb: még ő méltatlankodik, még ő hibáztat mást, holott ő a hibás.