Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELSZÓL tárgyatlan ige fölszól
  • 1. Vkihez, vhova felszól: magasabb helyen levő személy(ek)nek mond vmit. Felszól barátjához a kocsira, az emeletre, a létrára. □ Egy ismeretlen alak áll meg ablaka előtt s felszól hozzá. (Jókai Mór) Az Attila utcából is fölszóltak: – Hé, valaki. Ki van ott? (Kosztolányi Dezső) || a. Felszól vkihez: felmegy hozzá, s vmit mond, szól neki. Indulás előtt majd felszólok hozzátok.
  • 2. (költői, elavult) Hirtelen hangosan mond vmit; megszólal. □ Az elsebesült [= sebesülten összeesett] Hiador fölszóla utószor. (Vörösmarty Mihály)
  • felszóló.