Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

EPISZTOLA [ë v. e] főnév ..lát, ..lája (régies írva: epistola is)
  • 1. (irodalomtudomány, régies) Verses levél, amelyet költő intéz vkihez; tárgya változatos, többnyire nem csupán személyes érdekű, hangja közvetlen; költői levél. Horatius episztolái. Petőfinek Aranyhoz írt episztolájával kezdődött barátságuk. □ A papirosom se nyúlik tovább: Bezárom ez első episztolát. (Arany János) || a. (ritka, bizalmas, néha tréfás) Levél [2] (2). Küldtem, megeresztettem neki egy episztolát. Hosszú episztolákat írogatott vidéki magányából.
  • 2. (vallásügy) <A római katolikus misében> az evangéliumot megelőző szentírási részlet, olvasmány, rendsz. az apostolok leveleiből.