Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ENGEDÉKENY [e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan <személy>, aki befolyásolhatóságból, jóságból egyezkedésre könnyen rávehető, a béke, a nyugalom kedvéért eredeti állásfoglalásából engedni kész. □ Mások … túlságosan engedékenyeknek mutatkoztak, s megelégedtek volna némi enyhe elvi tiltakozással. (Kuncz Aladár)
  • 2. Olyan <személy>, aki könnyen, szívesen megbocsát; elnéző. □ Anyja lánya – mondta … Ilka néni, engedékenyen hunyorgatva. (Kaffka Margit)
  • 3. (költői, elavult) Olyan <anyag, tárgy>, amely könnyen enged (1a) vminek; lágy, hajlékony. □ Az engedékeny nádon szél sipol. (Vörösmarty Mihály) Agyag voltam, hig, engedékeny, Egy ujjal is átszúrható. (Petőfi Sándor)
  • engedékenység.