Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ESTELI [e-e] melléknév és főnév estéli, (régies) estvéli [e, e]
  • I. melléknév (népies, költői) Esti (1–3). Esteli harangszó; esteli tej. Az esteli vonattal jött. □ Szépen ragyog az estéli csillag. (népköltés) Megkondúl az esteli harangszó. (Petőfi Sándor) Itt valaha Mátyás király | Nézhette az estéli táj Kék fényében a megbúvó vad Nyomán felrebbenő rigókat. (Tóth Árpád)
  • II. főnév -t, -je [e] (tájszó) Vacsora (1–2). □ Estelimet küldjétek a kapitány szállására. (Vas Gereben) A rövid estélin csak Terényi volt asztaltársa. (Kemény Zsigmond)