Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ERKÖLCSÖS [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Vmely társadalomban érvényes erkölcsi szabályok szerint élő, ezeket megtartó <személy>; erényes. □ Petőfi a legerkölcsösebb … költőkhöz tartozik, akik valaha éltek. (Babits Mihály) || a. Szerelmi, nemi vonatkozásban az erkölcs (1c) szabályait megtartó <személy>; erényes, tisztességes. Erkölcsös leány; erkölcsös ifjú.
  • 2. Erkölcsös személyre jellemző, vele kapcs. <magatartás, cselekedet>. Erkölcsös életmód, felfogás. Kitűnt erkölcsös magaviseletével. Amit tett, az nem volt erkölcsös.
  • 3. (népies) Csökönyös természetű <ló>. || a. (népies) Önfejű, veszekedős <személy>.
  • erkölcsösség.