Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÉRZELEG [e-ë] tárgyatlan ige -tem, ..lgett, -jen [e, ë, ë]; -ni v. (régies) ..lgeni [e] (-t ragos mértékhatározóval is) Meghatódottságát, vki, vmi iránt érzett vonzalmát, általában másra nem tartozó érzelmeit visszatetsző módon feltárja; túlzott érzelmességgel beszél v. ír vmiről. Cselekedjél, ne pedig érzelegj! A mai fiatalok már nem érzelegnek annyit, mint a régiek. □ De mit tegyünk a nagy közönséggel, mely inkább érzeleg, mint érez? (Vörösmarty Mihály) Nem látott ember még érzelgeni. (Madách Imre) Gyáva szív és törpe szellem Boncolgasson, érzelegjen! (Komjáthy Jenő) || a. (ritka, költői) Vmin, vmiről ábrándozva átadja magát érzelmeinek. □ Egy boltajtóban vézna trafikoslány … Mereng a szépült fák s arany göröngyök E reggelén s kis álmán érzeleg. (Tóth Árpád)
  • Igekötős igék: elérzeleg.
  • érzelgő.