Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
EPIGON [ë v. e] főnév -t, -ok, -ja (irodalmi nyelvben)
1. Az a művész, tudós v. politikus, aki eredetiség híján egész működésében utánozza vmelyik közvetlen elődjét v. kortársát. Petőfi epigonjai. A kisebb tehetségű írók többnyire epigonok. □ A jó darabok sorsa az, hogy jellemeit, helyzeteit az epigonok széjjelhordják a világba. (Ambrus Zoltán)
2. jelzői használat(ban) Ennek tulajdonságait mutató <személy>. Epigon költő. || a. jelzői használat(ban) Ilyen személyek által alkotott <művek együtt>. Epigon irodalom, költészet, líra. || b. jelzői használat(ban) Epigonra (1) jellemző <dolog>. Epigon modor, stílus.