EMBERÖLTŐ [r-ö] főnév
Annyi idő, amennyi egy-egy emberi nemzedék felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges (2535 év). □ Mint, ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
| Toldi Miklós képe ugy lobog fel nékem | Majd kilenc tiz ember-öltő régiségben. (Arany János) Egy emberöltőn át ült dohos ügyvédi írások között. (Krúdy Gyula) Tűnik, múlik az egy emberöltő S én maradok a falusi költő. (Juhász Gyula)