Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELVÉRZIK tárgyatlan ige, (ritka) elvérez
  • 1. Nagy vérveszteség következtében meghal. A sérült még a mentőkocsiban elvérzett. □ Felvágom az ereimet és csendesen elvérzek. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben, költői) Elvérzik vmin: belepusztul vmibe. □ Ős Napkelet olyannak álmodta, | Amilyen én vagyok: Hősnek, borúsnak, büszke szertelennek, Kegyetlennek, de ki elvérzik Egy gondolaton. (Ady Endre)
  • 2. <Közösség> létszámában háború, harc során annyira lecsökken, hogy teljesen elgyengül v. elpusztul. A magyarság csaknem elvérzett a török elleni harcokban. □ [Rákóczi Ferenc hadai] a közös hazáért készek elvérzeni a bástyákon. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka, tréfás) Elvérzik vmin: bizonyos alkalommal, kül. felülvizsgálaton v. vizsgán nem felel meg a követelményeknek, s ezzel kiesik a hasonló célra törekvők sorából. Már az első felvételi vizsgán elvérzett.
  • elvérzés; elvérzett; elvérző.