Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Főképp ruhaneműt> darabokra tép; elszakít, szétszakít. Eltépte a ruháját. Eltépte a vásznat a sebre kötésnek. Elolvasás után eltépte a levelet. □ A vörös barát eltépi szőrkötelét, földhöz vágja a kámzsát. (Eötvös Károly) Hatszor tépte el már, amit írt, újra kezdte mindig. (Ady Endre) || a. (költői, régies) <Vadállat> szétmarcangol vmit, vkit; széttép. □ A tenger szörnyei Tépjék el testemet. (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben) <Erkölcsi köteléket, gátlást> erőszakosan megszüntet. Eltépett minden szálat, mely a múlthoz kötötte. □ Eltépek önként mindent, ami köt. (Vörösmarty Mihály) Minden alvó indulat eltépte fékeit szívében. (Jókai Mór) || a. (irodalmi nyelvben, régies) Eltépi magát: kitépi magát vhonnan. □ (Gábor nagy erővel eltépi magát.) Isten veled! (Szigligeti Ede)
3. (irodalmi nyelvben) Letép. □ E gyermek az enyém: Ki tépi őt el az anyakebelről! (Madách Imre)