Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELREPÜL tárgyatlan ige elröpül
  • 1. <Szárnyas állat> vhonnan repülve eltávolodik, elmegy. A lepke elrepült a gyerek ujjáról. □ A szarka elrepült a háztetőről. (Jókai Mór) A levegőben madarak és repülőgépek vannak; a madár elrepül, a gépre pedig rá kell lőni. (Karinthy Frigyes) || a. <Ember> repülőgépen eltávozik vhonnan. Külföldi vendégeink tegnap elrepültek a fővárosból. || b. <Tárgy erős lökés következtében> nyugalmi helyzetéből kilendülve a levegőben rendsz. nagy sebességgel eltávolodik. Elrepül a labda. A nyíl elrepült. □ Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla, Egy nemes vitéznek lőn szörnyü halála. (Arany János)
  • 2. Elrepül vhol: bizonyos helyen repülve elhalad. Galambcsapat repült el az ablak előtt. A gép elrepült Magyarország felett. □ Vándor kócsagok repültek el feje fölött. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, túlzó) <Földi jármű> nagy gyorsasággal elhalad vhol. □ Egy tügyi szekér … vidám ügetésben repült el mellettünk. (Móricz Zsigmond)
  • 3. Elrepül vmeddig, vhova: vmely helyet repülve elér. Az erdő széléig még elrepült a szárnyán megsebesített fácán. || a. <Személy> repülőgépen utazva jut el vhova. Elrepül Debrecenbe.
  • 4. <Bizonyos ideig> repülve a levegőben marad. A vitorlázó repülőgép kedvező szélben órákig elrepül.
  • 5. (átvitt értelemben) <Idő, időszak> igen gyorsan, szinte észrevétlenül elmúlik. Elrepültek a percek. □ Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül. (Berzsenyi Dániel) Nyolc száz [év] repült el már Budavár felett. (Berzsenyi Dániel) || a. (átvitt értelemben) <Időbeli, lelki jelenség, kül. álom, érzés hosszabb-rövidebb jelenlét után> nyomtalanul eltűnik; elreppen. □ Az ifjúság örömei Lassanként elrepülnek. (Berzsenyi Dániel) Lódobogás hallék: elrepült az álom. (Arany János) Egy pillanatra dacos, vad, bolond és gyerekes gondolat villant benne … Ám képzelete elröpült; s valódi utálattal gondolt … fajtájára. (Babits Mihály) || b. (átvitt értelemben, költői) Elrepül vmi vkinek az ajkáról, ajkairól, szájáról: <sóhaj, fohász, néhány szó> halkan, alig hallhatóan hagyja el vkinek ajkát. □ [A leánynak] hosszú fohász repült el ajkairól. (Jókai Mór)
  • Szólás(ok): ld. angyal.
  • elrepülés; elrepülő; elrepült.