Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) Aludni tér. Elnyugszanak a madarak az erdőben. □ Mindenki elnyugodott már a lakodalmas háznál. (Jókai Mór) || a. (irodalmi nyelvben) Elalszik. □ Horkantásai csakhamar hírűl adák, hogy elnyugodott. (Vörösmarty Mihály) Midőn férje gyöngéden lecsókolá szemeit, úgy tett, mintha elnyugodnék. (Jókai Mór)
2. (irodalmi nyelvben, régies) Meghal. □ Elnyúgodott már kínjában szegény S panaszra többé ajka nem nyilik. (Vörösmarty Mihály) Édesanyámnak utolsó szava is az én nevem: Miska volt, evvel az úrban elnyugodott. (Táncsics Mihály)
3. (irodalmi nyelvben, régies) <Személy> tétlenül, cselekvés nélkül kezd élni. □ A hadjáratot végigszolgálta fegyverrel. De azután sem nyugodott el soha. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, ritka, költői) <Vmely folyamat> elcsendesedik, meglassul. □ Megjön az éj, az élet Elnyugszik. (Vörösmarty Mihály)
5. (átvitt értelemben, költői) <A Nap> alászáll, lenyugszik. □ Elkezdett utamból vissza-visszatértem; Addig a fényes nap rajtam elnyúgodott, Nagy bujdosásomban setétségnek hagyott. (Vörösmarty Mihály)