ELZSIBBASZT tárgyas ige
Zsibbadttá tesz; okozza, előidézi, hogy vmi elzsibbadjon.
A kényelmetlen ülés elzsibbasztotta tagjait. || a. (
átvitt értelemben,
költői) Elfásít, eltompít, megbénít. □ A honfibú
elzsibbaszta minket. (Arany János)
- elzsibbasztás; elzsibbasztó; elzsibbasztott.