Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELSZABADUL tárgyatlan ige
  • 1. <Vmihez odakötött élőlény, kül. állat> kötelékét eloldozva v. elszakítva elfut, elszökik. Elszabadul a bika, a csikó, a kutya, a malac. || a. <Vmihez odakötött v. másként rögzített tárgy> rögzített helyzetének hirtelen megszűntével a ráható erővel egy irányban (gyorsan) mozogni kezd. Elszabadul a csónak, a léggömb.
  • 2. (átvitt értelemben) Elszabadul vhonnan: <személy> vmely megkötöttségből kijut. Végre elszabadult a próbáról v. a vacsoráról. Nem bír elszabadulni egy félórára sem. □ Te semmirevaló …! Micsoda szép kalandok után jársz te, ha elszabadulsz? (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Természeti erő> teljes mértékben hatni, működni kezd. Elszabadult a → pokol. □ Elszabadulnak a fagyos szelek. (Bársony István)
  • 4. (átvitt értelemben, költői) <Érzés, szenvedély> minden gátlás nélkül érvényesülni kezd. □ Az orgiának minden daemona elszabadult. (Jókai Mór)
  • elszabadulás; elszabaduló; elszabadult.