Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ELSZÓR tárgyas ige
  • 1. <Apró darabokból, porszerű szemcsékből álló anyagot> elhullat; sokat ledob, leejt belőle. Elszórta a cigarettavégeket. Elszórta a cukrot.
  • 2. (mezőgazdaság) <Gabonát> szórva elvet. A búzát sok helyen még most is kézzel szórják el.
  • 3. Elhint vmit. Ezt a műtrágyakeveréket egyenletesen szórjuk el. □ Az örvényes habokba Szórd el égő csontomat. (Vörösmarty Mihály)
  • 4. (bizalmas) Elveszít vmit. Elszórta a zsebkendőjét. || a. (átvitt értelemben) <Pénzt> eltékozol, könnyelműen kiad. □ Én ott künn tömérdek aranyat elszórtam. (Mikszáth Kálmán)
  • 5. (csak határozó igenévi alakban) (ritka, irodalmi nyelvben) Nagyobb területen egymástól kisebb-nagyobb távolságban elhelyez, szétszór vmit. □ A tengernyi sátrak Elszórva mindenütt. (Arany János) || a. (irodalmi nyelvben) <Tömeget, sereget> szétkerget, szétszór. □ Oh zsenge mártírok, … Lessz-e költő, ki … Rólatok … énekeljen? … Vagy elszórnak majd az éjszaki vad szelek S idegen nép tombol hamvaitok felett? (Arany János) A két csapat nemsokára összeért, elszórva az útból a janicsárokat. (Jókai Mór)
  • 6. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben, régies) <Vmely lelki működést> másfelé terel, elvon, eloszlat. □ Ha fogynak dolgaim, újakat keresek, mert ezek elszórják némely aggodalmaimat. (Vörösmarty Mihály) [A tanító a tanuló] figyelmét … ahelyen [= ahelyett] hogy elszórná, a tárgyra feszítse. (Arany János)
  • 7. (átvitt értelemben, ritka, régies) Elszórakoztat. □ Új emberekkel … találkozás elszórna legalább. (Arany János)
  • elszórás; elszórat; elszóró; elszórogat.