Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami vmit ellenez, helytelenít. Ellenző vélemény; a házasságot ellenző szülők. □ Sallának kellett felállni, beszélni minden ellenző szónoklat után. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka, költői) Ellenkező, egészen más. □ Ott egy almatő virít Csillag, gyöngy és földi ágból, Három ellenző világból. (Vörösmarty Mihály)
II. főnév -t, -je [e]
1. Általában fémből, bőrből, textilanyagból stb. készült, ernyő alakú tárgy fény terelésére v. távoltartására. A tanár papírból készült ellenzővel a fénysugarak egy részét visszatartotta. || a. (ritka) Ilyen céllal a szem elé tartott kéz, tenyér. Ellenzőt csinált a tenyeréből. || b. <Asztali lámpán> a fénynek egy irányba térítésére való ernyő. A lámpa ellenzője. || c. <Némely fajta sapka elülső peremén> a napfény felfogására való kör alakú ernyő. □ Fején a sipka meg volt fordítva, ellenzőjével hátrafelé. (Jókai Mór) Kesztyűs kezét sapkája ellenzőjéhez emelve üdvözölte őt. (Kosztolányi Dezső) || d. Bőrből, kaucsukból, celluloidból v. feszesre húzott vászonból készített s a szem fölé a homlokra erősített ernyő, amely az érzékenyebb emberi szemet a (nap)fény ellen védi; napellenző, szemellenző. □ Szemét zöld bőr ellenző védte a pislogó mécs piszkos sugarai ellen. (Tolnai Lajos) Nem hitte volna az ember, hogy nem lát, ha a homlokán nem lett volna egy félkör alakú zöld selyem ellenző. (Móricz Zsigmond) || e. Kocsiba fogott v. nyergelt lónak két szeme mellé a pofa külső oldalaira a kantárhoz erősített feszes, négyszögletes v. kerek bőrdarab, amely a ló látását a menetirányra korlátozza; szemellenző. □ Annak [a lónak] a két szeme nem arra való, hogy betakarják ellenzővel. (Jókai Mór) || f. Kályhaellenző. Ellenzőt állított a kályha mellé.
2. (népies, régies) A régi magyar és a mai tiroli nadrágon elöl a hason levő, felcsatolható leffentyű. □ Piros olajos kendő a nadrág ellenzőbe húzva úgy, hogy a két vége kicsüngjön ünnepiesen (Mikszáth Kálmán)