Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Két, egymástól homlokegyenest eltérő jellegű, egymással ellenkező tartalmú dolog, állapot, állítás, minőség viszonya, ill. az ilyen viszonyban állók egyike. Áthidalhatatlan, határozott, kiáltó, kirívó, mélyreható ellentét; → szöges ellentét; ellentétben áll v. van vele; a múlttal ellentétben; kiélezi az ellentéteket; elsimítják az ellentéteket. Az ellentétek vonzzák egymást: (átvitt értelemben is) ellentétes alkatú, természetű személyek gyak. kedvelik egymást. A hidegnek a meleg, a jónak a rossz, a pozitívnak a negatív az ellentéte, és viszont. □ Világos gesztenye fürteit fehér hálósapka takarta, mely csaknem vörös arcszínével éles ellentétben állott. (Kemény Zsigmond) Már ezt [az évet] leőrtük úgy ahogy, Ami kevés még hátra van, Habár csak ellentétül is Virasszunk dal között, vigan. (Arany János) Nincs nagyobb ellentét, mint Petőfi és Komjáthy lírája. (Babits Mihály) || a. Két egymással ellenkező tulajdonságú, egyéniségű személy közül az egyik. Ellentéte a feleségének. A két testvér két ellentét. || b. (irodalomtudomány) Gondolatok, képek, szóalakzatok egymást kölcsönösen megvilágító szembenállása; antitézis. (Pl. Ifjú vér, öreg bor fickándott erökben.) Költői ellentét.
2. Szemben álló felek egymással ellenséges viszonya; oppozíció. Mélyülnek az ellentétek. A szülők közti ellentétet a gyermek szenvedi meg. □ Mért van szakadatlan idegesség és kiegyenlíthetetlen ellentét a szülők közt? Az ember a szüleinél érti meg legkevésbé az ellentéteket. (Móricz Zsigmond)